Mikor tehető szóbeli végrendelet?

Amikor végrendeletről  beszélünk, akkor általában mindenki az örökhagyó valamilyen írásos formában  kinyilvánított végakaratára gondol. Ez nem is áll messze a valóságtól, hiszen a  végrendelet megtételének elsődleges és leggyakoribb formája az írásbeli  végintézkedés. Azonban kivételes esetben mégis lehetőség van arra, hogy az  örökhagyó szóban tegyen érvényes végrendeletet. Milyen esetekben tehető szóbeli  végrendelet?

Az írásbeli végrendelet

A végrendelkezés általános formája az írásbeli végrendelet. Az írásbeli végrendelkezés történhet közvégrendelet vagy írásbeli magánvégrendelet formájában.

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni, és a közvégrendelet érvényességére a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Vannak olyan esetek, amikor valaki írásban csak közvégrendelet formájában tehet végrendeletet. Ilyen például, ha valaki vak, írástudatlan, illetve olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.

Írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó saját kézzel is írhat, vagy mással is megírathatja. Az írásbeli  magánvégrendelet érvényességéhez a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételeknek kell megfelelni.

Mikor tehető szóbeli végrendelet?

Szóbeli végrendeletre csak kivételes esetben van lehetőség. A Polgári Törvénykönyv szigorú feltételeket támaszt a szóbeli végrendelettel szemben. Ennek oka érthető, hiszen ebben az esetben sok lehet a bizonytalanság, mert kizárólag a tanúk nyilatkozata alapján lehet megállapítani a végrendelkező akaratát.

Szóbeli végrendeletet érvényesen csak az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

A végrendelkező életét fenyegető helyzetet objektíven kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy nem a végrendelkező személyes veszélyérzete dönti el, hogy az életét fenyegető helyzetben van-e, hanem az, hogy ténylegesen fennáll-e ilyen veszélyhelyzet. A törvény szerint a szóbeli végrendeletet lehetővé tevő helyzetnek rendkívüli helyzetnek kell lennie.

Az életet fenyegető rendkívüli helyzetet megalapozhatja a végrendelkezőt kívülről ért behatás vagy belső ok (például testi vagy pszichés ok) is. Ilyen lehet például a hirtelen, súlyos egészségromlás, nem várt, életveszélyt okozó rosszullét, vagy a végrendelkező életét objektíve veszélyeztető közúti baleset. Az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállhat hosszabb időn át tartó betegség esetén is. Ilyen lehet, ha például az örökhagyó állapotában – akár lassan, akár hirtelen - olyan változás áll be, ami miatt már fennáll az életveszély.

Fontos, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzet is csak akkor teszi lehetővé a szóbeli végrendeletet, ha ez a helyzet olyan, aminek következtében írásbeli végrendelet megtétele nem lehetséges. Ha a végrendelkező életét fenyegető helyzetben van ugyan, de ez a helyzet egyébként nem teszi lehetetlenné az írásbeli végrendeletet, akkor szóbeli végrendeletet érvényesen nem tehet.

Előfordulhat, hogy a szóbeli végrendelet feltételei egy adott időpontban fennállnak, és a végrendelkező meg is teszi a szóbeli végrendeletet, azonban utóbb e feltételek már megszűnnek. Ebben az esetben az a szabály érvényesül, hogy a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

Mikor érvényes a szóbeli végrendelet?

Az érvényességhez feltétlenül szükséges, hogy a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által is ismert nyelven végakaratát teljes egészében szóban előadja. Jelnyelvet használó végrendelkező a végakaratát jelnyelven is előadhatja, de ebben a jelnyelvet a tanúknak is érteniük kell.

Az ilyen végrendelet érvényességéhez a végrendelkezőnek egyidejűleg ki kell jelentenie azt is, hogy a szóban előadott nyilatkozat az ő végrendelete. Ezért nem felel meg a szóbeli végrendelet követelményeinek, ha például az érintett azt közli a tanúkkal, hogy a velük szóban ismertetett végakaratát később írásbeli végrendeletbe kívánja foglaltatni. 

Tanúk a szóbeli végrendelet megtételénél

A szóbeli végrendelet tanújának képesnek kell lennie a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására. Nem lehet tanú olyan személy, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes.

Szóbeli végrendelet tanúja nem lehet:

• kiskorú,
• cselekvőképtelen nagykorú személy, például aki cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll,
• vagy, akinek a cselekvőképessége olyan módon korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését.

Szemben az írásbeli végrendelettel, szóbeli végrendelet esetén írástudatlan személy is lehet tanú.

Hasonlóan az írásbeli magánvégrendelet tanújához, a szóbeli végrendeletnél közreműködő tanúk vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás is érvénytelen. Kivételt képez, ha a végrendeletnél a juttatással érintett tanún kívül még két tanú vett részt.

A szóbeli végrendelet tanújának szerepe és felelőssége jóval nagyobb az írásbeli végrendeletnél eljáró tanúkénál. Ugyanis a szóbeli végrendelet tanúinak azon túl, hogy a végrendelkező személyét tudniuk kell azonosítani, tudniuk kell arról is, hogy végrendelet tételénél működnek közre. Ezen túl a szóbeli végrendelet tanúinak bizonyítaniuk kell tudni az örökhagyó végrendeletének tartalmát, azaz fel kell tudniuk idézni (persze nem szó szerint) az örökhagyó által előadott végakaratot.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest