Magyar
A társasházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak egyik jellemző kötelezettsége a közös költség fizetése. Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új tulajdonostól követelheti-e a társasház? Sajnos e kérdésben a jogszabály nem egyértelmű, és a bíróságok sem képviselnek egységes álláspontot. Nézzük, milyen értelmezések vannak a közös költség viselésére. Mit tehet a vevő annak érdekében, hogy közös költség hátralék nélkül vegyen ingatlant?
Társasház és közös költség
A társasház a tulajdonközösség egy sajátos formája. Alapvető jellemzője, hogy a tulajdonostársak egyszerre bírnak külön tulajdonukban álló albetéttel (lakással vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel), és ehhez kapcsolódóan a társasházi közös tulajdonból meghatározott hányadrésszel. Közös tulajdonba kerülnek mindazok az épületrészek, épületberendezések, helyiségek, amelyek nem képeznek külön tulajdont. A társasház létrehozásához alapító okirat elfogadása szükséges, amelyben többek között azt is meg kell határozni, mely helyiségek kerülnek külön tulajdonba, és melyek a közös tulajdonú részek.
A közös tulajdonú épületrészek, berendezések, helyiségek fenntartásának költségei vannak, és felmerülhetnek a közös tulajdont érintő rendkívüli kiadások is. E költségek viselése - amelyet közös költségnek nevezünk - a tulajdonostársakat terheli. A közös költséghez tehát a tulajdonostársaknak hozzá kell járulniuk. E hozzájárulásra, annak összegére, idejére a törvény nem tartalmaz rendelkezést. Ezeket a társasház közgyűlése által elfogadott szervezeti és működési szabályzat, és a közgyűlési határozatok állapítják meg.
A korábbi vagy az új tulajdonos fizesse?
Viszonylag gyakran előforduló probléma, hogy az adásvételt követően derül ki, hogy az ingatlan előző tulajdonosa közös költség tartozást hagyott hátra. Ilyenkor felmerül a kérdés: a társasház a hátralékot a korábbi tulajdonostól követelheti vagy az új tulajdonostól? A törvény sajnos nem tartalmaz egyértelmű útmutatást erre az esetre. A bírósági joggyakorlat sem egységes a kérdésben. Így tehát van olyan bíróság, aki az új tulajdonosra hárítja a fizetési kötelezettséget, és van, amelyik pedig a korábbira. A kérdésben alapvetően három különböző értelmezés alakult ki.
Az egyik álláspont szerint a közös költség hátralék kizárólag az azt felhalmozó korábbi tulajdonostól követelhető. Ennek az értelmezésnek az alapja, hogy a társasház létrehozása, a társasházban való tulajdonszerzés, és ennélfogva a közös költség fizetési kötelezettség lényegében egy szerződéses viszony eredménye. A közös költség fizetési kötelezettséget az lefogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, ill. a közgyűlési határozatok szabályozzák. Már meglévő társasház esetén pedig e kötelezettséghez szükséges az önálló albetét (pl. lakás) tulajdonjogának megszerzése.
Szerződéses viszonyban egy kötelezettség rendszerint akkortól terheli a felet, amikor a kötelezettséget eredményező viszonyba belép. Visszamenőleges kötelezettség, illetve az őt megelőző személy kötelezettsége akkor terhelhet valakit, ha kifejezetten elvállalja, vagy erre jogszabály kötelezi. A közös költség fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor valaki tulajdont szerez a társasházban. Így e kötelezettség a tulajdonos személyéhez tapad, és nem magához a tulajdonrészhez. Ezért a korábbi közös költséget az előző tulajdonostól lehet követelni. Kivételt képezhet például, ha a társasház szervezési és működési szabályzata tartalmazza, hogy az új tulajdonos (is) felel a közös költség hátralékért. Az új tulajdonos a tulajdonszerzéssel egyben elfogadja az SZMSZ e rendelkezését, így rajta is követelhető a tartozás.
A másik vélemény szerint a közös költség tartozás az új tulajdonostól követelhető. Az utóbbi értelmezés hívei szerint a társasházi közös költség tartozás inkább a dologhoz, tehát a közös tulajdon tárgyához és nem a tulajdonos személyéhez tapad. Abból indulnak ki, hogy a társasházi tulajdon speciális tulajdoni forma, melyben a társasház működésének költségeit a mindenkori tulajdonosok kötelesek biztosítani. A vásárlásakor az új tulajdonostárs az előző tulajdonostárs pozíciójába lép. Így a tulajdonszerzéssel egyben átszállnak rá a tulajdonostársakat terhelő mindenkori kötelezettségek, beleértve a közös tulajdonú részekkel kapcsolatos költségeket (esetleges tartozásokat) is. Az új tulajdonostársat automatikusan kötik a társasház korábbi határozatai így a közös költségre vonatkozó határozatok, illetve az SZMSZ is.
Természetesen, hogy teljes legyen a lehetőségek tárháza létezik egy harmadik álláspont is. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ez utóbbi lényege, hogy a társasház a közös költség tartozást mind az új, mind a korábbi tulajdonostól egyszerre követelheti.
Mit tehet a vevő a tartozás elkerülése érdekében?
Ha a társasházi lakás megvásárlása után derül ki, hogy az előző tulajdonos közös költség tartozást hagyott hátra, akár erősen bizonytalan kimenetelű perhez vezethet a társasház és az új tulajdonos között. Mint látható a szerteágazó bírósági álláspontokból, az ilyen per kimenetele jelenleg nagyban függ az adott bíróság és az eljáró bíró jogértelmezésétől.
Az ilyen helyzetek elkerülése végett a vevő számára ajánlott, hogy minden esetben megkövetelje az eladótól a közös költség tartozás alóli mentesség igazolását. A közös képviselő az önálló társasházi albérletet érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Tehát a vevő kikötheti, hogy az társasházi ingatlan eladója a közös költségről szóló „nullás igazolást” mutassa be. Ha pedig tartozás van, azt lehetőleg a teljes vételár kifizetése előtt, de legkésőbb a birtokba adásig rendezni kell, ellenkező esetben a vevő akár a szerződéstől is elállhat.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
(1) 266-6621
Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.
