Elbirtokolható-e a tulajdonostárstól a közös tulajdonban álló ingatlan?

Elbirtokolható-e a tulajdonostárstól a közös tulajdonban álló ingatlan?

2019-09-16 15:59:23

Az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás útján is  megszerezhető, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul  birtokolja. Az elbirtoklásra rendszerint olyan ingatlan esetén kerül sor, amely  teljes egészében más személy tulajdonában van. Közös tulajdonban álló ingatlan  esetén elbirtokolhatja-e az egyik tulajdonos a tulajdonostársa részét, ha e  tulajdonostárs hosszú időn át nem törődik az ingatlannal? Elbirtokolható a  tulajdonostárstól is az ingatlan?


Az ingatlan elbirtoklásának feltételei

Elbirtoklással akkor szerezhető meg az ingatlan tulajdonjoga, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Az elbirtoklás egyik lényeges feltétele az ingatlan sajátként való birtoklása. A sajátként való birtoklásnak egyrészt külsőleg, másrészt szubjektív oldalról is fent kell állnia. Ez azt jelenti, hogy az elbirtokló külső megnyilvánulásaiban is úgy birtokol, mintha tulajdonos lenne. Így például ő gondozza és tartja karban az ingatlant, megfizeti az ingatlan közterheit, fizeti a közüzemi díjakat.

A sajátként birtoklás szubjektív ismérve, hogy a birtokos alapos okkal feltételezheti, hogy birtoklását kívülálló személy – akár a tulajdonos - nem szakíthatja meg. Ez azt jelenti, hogy sajátjaként tekint az ingatlanra, mivel nem kell arra számítania, hogy mások megzavarják az ingatlan birtoklásában. Nem feltétel viszont, hogy azt kellene hinnie, hogy ő a tulajdonos. Tehát nem feltétel az, hogy az elbirtokló jóhiszeműen vagy tévedésből magát tulajdonosnak higgye.

Elbirtoklásról csak akkor lehet szó, ha az elbirtoklónak a birtoklásra nincs egyéb jogcíme. Ezért nem birtokolhatja el az ingatlant például a bérlő vagy a haszonbérlő.

További feltétel, hogy a 15 éves birtoklásnak szakadatlannak kell lennie. Az elbirtoklási idő megszakad, ha a tulajdonos az ingatlan visszaadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti, vagy az ingatlanra vonatkozó tulajdonosi jogát gyakorolja. Szintén megszakad az elbirtoklás, ha a birtokos az ingatlan birtokát akaratán kívül elveszti, és azt 1 éven belül nem szerzi vissza, vagy 1 éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy az újabb birtokosa adja vissza.


Tulajdoni hányad elbirtoklása

Közös tulajdonban álló ingatlanok esetén felmerül a kérdés: elbirtokolható a másik tulajdonostárs tulajdoni illetősége is?

A bírósági gyakorlat szerint lehetséges a tulajdonostárak között is a tulajdoni hányad elbirtoklása. Azonban ebben az esetben körültekintőbben kell vizsgálni, hogy az elbirtoklás feltételei fennállnak-e. A tulajdonostárs tulajdoni hányada is elbirtokolható az általános szabályok szerint, de fokozottan kell vizsgálni, hogy az elbirtokló tulajdonostárs magatartása nem sértette-e a tulajdonostársának az ingatlanhoz fűződő jogait és törvényes érdekeit.

Alapvető joga minden tulajdonosnak, hogy a tulajdonában lévő dolgot birtokolja és használja. Azonban egyik tulajdonostárs sem élhet e jogaival úgy, hogy ezzel megsértse a többieknek az ingatlanhoz fűződő jogait és törvényes érdekeit. Például nem zárhatja ki őket az ingatlan használatából. Ezért tulajdonostársak közötti elbirtoklás esetén különösen fontos, hogy az elbirtoklásra hivatkozó miként jutott olyan helyzetbe, hogy a tulajdonostársa részét elbirtokolhassa. Ha a tulajdonostárs jogsértő módon, erőszakosan vagy más alattomos úton birtokol, az nem vezethet elbirtokláshoz.


Az elbirtoklás érvényesítése

Az ingatlan elbirtoklásához nem szükséges az elbirtokló tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése. Az elbirtokolt ingatlan az elbirtoklási feltételek teljesülésével már az elbirtokló tulajdonába kerül, külön bejegyzés nélkül is.

Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés ellenére nagyon fontos az elbirtokló számára, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerüljön. Ha például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az elbirtoklás bekövetkezte után jóhiszemű vevőnek eladja az ingatlant, e személlyel szemben az elbirtokló már nem hivatkozhat az elbirtoklásra.

Az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetheti, ha ehhez a bejegyzett tulajdonos hozzájárul. Ebben az esetben a felek közötti megegyezés  útján bejegyezhető az elbirtokló tulajdonjoga. Amennyiben erre nincs mód, abban az esetben az elbirtoklásra hivatkozó személy peres úton érvényesítheti a tulajdonjog iránti igényét a bejegyzett tulajdonossal szemben.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Mire érdemes figyelni foglaló esetén?
Mire érdemes figyelni foglaló esetén?
A szerződés megerősítésére szolgáló jogi  biztosítékok közül az egyik legismertebb a foglaló. Ezt a szerződő felek gyakran  alkalmazzák adásvételi szerződések - különösen ingatlan adásvétel - esetén. A  foglalóval kapcsolatban gyakran támadnak félreértések. Mire érdemes figyelni a  foglalónál?
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

^