A házastársak a házasság megkötésével nem csupán érzelmi, hanem sajátos jogi és vagyoni kapcsolatba is lépnek egymással. Vagyoni viszonyaikat rendezhetik házassági vagyonjogi szerződés megkötésével. Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés? Mikor és mire köthető?
Bár az új Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) évek óta alkalmazandó, mégis mind a mai napig felmerülnek kérdések az új szabályokkal kapcsolatban. Főként az olyan területeken, ami nem minden nap fordul elő egy ember életében, mint például az öröklés. Bár sok régi szabály nem változott, azért van, ami bizony már nem ugyanaz, mint néhány évvel ezelőtt. A változás érinti a leszármazók és a házastárs öröklését is. Ki lesz az örökös az új törvény alapján: a gyerek, az unoka vagy a házastárs?
Az öröklési joggal kapcsolatban az egyik legközismertebb kifejezés a kitagadás. A kitagadást mindenki úgy ismeri, mint amellyel az örökhagyó meg tudja akadályozni az általa nem kívánt családtag öröklését. Azonban az érintettek sokszor nem tudják, hogy mit takar pontosan a kitagadás. Milyen okai lehetnek? Hogyan lehet valakit kitagadni az örökségből?
Rossz szomszédság török átok – mondja Arany János „A fülemile” című népszerű versében. A szomszédok közötti összetűzés, perpatvar, kit mi illet, ki mit tehet, nem csak napjainkban okoz problémákat. Nem véletlen, hogy a jog is igyekszik rendezni a szomszédok jogait, a szomszédsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Milyen jogok illetik meg és kötelezik a szomszédokat? Mik azok a szomszédjogok? Ezek közül nézünk most meg néhányat.
Amikor valaki másik lakóhelyre költözik, természetes módon felmerül, hogy erről a változásról kiket és milyen módon kell értesítenie. A lakcímváltozásról rendszerint nem mulasztjuk el értesíteni azokat, akikkel rendszeres kapcsolatban vagyunk, például a telefonszolgáltatónkat vagy a bankunkat. Kötelesek vagyunk a lakcímváltozásról a hivatalos lakcímnyilvántartást is értesíteni? Miért fontos a lakcímváltozás bejelentése?
Ma sem ritka, hogy egy-egy telek esetén szolgalmi jog van bejegyezve a földhivatalban. Az is előfordul, hogy a szomszéd a másik telken átjárva jut el a sajátjához. De jogszerű ez? Tényleg átjárhat a szomszéd a telken?
A haszonkölcsön kifejezést a hétköznapi szóhasználatban ritkábban hallhatjuk. Ennek ellenére az ilyen ügyletek sokkal gyakrabban fordulnak elő a mindennapokban, mint azt gondolnánk. Ezért érdemes megismerkedni az alapvető szabályaival. Mit kell tudni a haszonkölcsön szerződésről?
Mit tehet a gazdasági társaság tagja, ha kisebbségben van? A gazdasági társaságok működésének alapja a társaság tagjainak együttműködése. Előfordulhat az is, hogy a tagok nem értenek egyet egymással, és érdekeik nem egyeznek egy adott kérdésben. Ilyen esetben a gazdasági társaság tagjai leggyakrabban többségi szavazattal dönthetnek. Így lesz olyan tag, aki kisebbségben marad. Milyen jogai vannak a kisebbségben maradó tagnak a társaság ellenőrzésére és jogai védelmére?
Az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás útján is megszerezhető, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklásra rendszerint olyan ingatlan esetén kerül sor, amely teljes egészében más személy tulajdonában van. Közös tulajdonban álló ingatlan esetén elbirtokolhatja-e az egyik tulajdonos a tulajdonostársa részét, ha e tulajdonostárs hosszú időn át nem törődik az ingatlannal? Elbirtokolható a tulajdonostárstól is az ingatlan?
A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat megtétele és elfogadása. E nyilatkozatok megtétele jogi kötelezettségekkel jár, és végül a felek közötti szerződéskötéshez vezethet. Mi minősül ajánlatnak? Meddig tart az ajánlati kötöttség?
