Minimális adatmennyiségből nehéz reális értékbecslést végezni
Saját adatbázist hoztak létre az ingatlanérték-becslők, akiknek műszaki és egyéb fontos információk nélkül, a NAV-tól kapott minimális adatsorból kellene dolgozniuk.
2019. 10. 31. 09:35 Sándor Tünde Magyar gazdaság | Világgazdaság
Bankhitelhez, vagyonmegosztáshoz, öröklésnél, eladásnál, vásárlásnál és még számos helyzetben fontos az érintett ingatlanok pontos forgalmi értékének ismerete. Az értékbecsléshez azonban csak egyetlen hivatalos forrás áll rendelkezésre, amelynek a használata ajánlott, az igazságügyi szakértőknek kötelező: ez a NAV eladási adata. Ám ez csupán az ingatlan méreteit tartalmazza, az épület vagy a lakás állapotát, műszaki paramétereit, fekvését, megközelíthetőségét nem. Pedig még ugyanabban a házban sem ugyanannyit érnek a földszinti és az emeleti, az utcai és az udvari lakások, akkor sem, ha az alapterületük azonos – mutatott rá a Világgazdaságnak Mészáros Ferenc, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) elnökségi tagja, az értékbecslési divízió vezetője.
Megoldás lehetne egy műszaki adatlap, amelyet az ingatlan tulajdoni lapjához kellene csatolni. Ezen szerepelne a megalapozott értékbecsléshez szükséges minden információ. Ez 2022 őszére elvileg az értékbecslők rendelkezésére áll, ha addigra elkészül és teljeskörűen használható lesz az e-ingatlan-nyilvántartás. A több mint tizenhárommilliárd forint uniós támogatású projekten a Lechner Tudásközpont dolgozik. A végeredmény egy naprakész, teljes körű adatsor lesz, amelyből még az is kiderül, hogy egy telek beépítése régészeti feltáráshoz kötött-e. Ám a MIOSZ vezetősége néhány hónapja úgy értesült, hogy a műszaki adatlap nem lesz a rendszer része, a tudásközponttól pedig még nem kapott választ a Világgazdaság az ezt firtató kérdésére.
A szövetség közben kidolgozott egy átfogó szabályozási javaslatot, kitérve az ingatlanok részletes műszaki állapotának és jogi helyzetének felmérésére.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják