A kamatról már bizonyára hallott mindenki ezt-azt, sokunk számára nem ismeretlen fogalom Ám a kérdés az, hogy többféle kamat is létezik? Mikor kell fizetni? Melyik kamatról nem hallottak a legtöbben? Mit kell mindenképpen tudnunk, ha nem vagyunk pénzügyi szakemberek?
Mi pontosan a kamat?
Beszélhetnénk arról, hogy miért is van kamat, mi a célja, mit mondanak a közgazdászok. Megközelíthetnénk úgy is, hogy ez a „fizetség” mások pénzének használatáért. Megfogalmazható úgy is, hogy ez „a hitelfelvétel költsége, illetve a megtakarításon elért haszon.” - ahogyan például az Európai Központi Bank oldalán találjuk.
Általánosan nézve a kamat valamilyen pénztartozás után járó, a tartozáshoz igazodó fizetendő pénzösszeg. Biztosan találhatsz ennél bonyolultabb vagy összetettebb meghatározásokat is, de röviden ez a lényeg. Ha te tartozol, akkor te fizeted, ha neked tartoznak, akkor te kapod.
Mennyi lesz a kamat, avagy hogyan határozható meg?
A kamat a tartozáshoz igazodik. Általában a tartozás hányadában határozzák meg százalékos mértékben. Vagyis mondhatják, hogy a kamat 5%, azaz a tartozás összegének 5 százaléka.
Meghatározott időszakra határozzák meg a kamatot. Lehet ez éves, havi vagy akár napi is. Például lehet évi 5%, vagy havi fél százalék, de akár napi alapon is meghatározható.
Egy példán is megnézve, ha a tartozás összege 100.000,- Ft és az éves kamat 5%, akkor a fizetendő kamat összege 5.000,- Ft lesz.
Az sem kizárt, hogy a kamat előre meghatározott összeg legyen. Mondjuk 100.000,- Ft után 7.000,- Ft kamatot kérnek. Általában nem ez a szokás, mert így nehezebb számolni, követni a mértékét, de nem kizárt. A háttérben egyébként itt is a százalékos meghatározást találhatjuk meg, ez is visszavezethető arra.
Mikor kell a kamatot fizetni?
Ez ismét egy olyan kérdés, aminél nem csak egyetlen válasz lehetséges.
Ami biztos, hogy a kamat egy meghatározott időre jár. Nyilván, hiszen más pénzének használatához kapcsolódik, így addig járhat, amíg azt használják. Ám a kamat meghatározása is időtartamhoz kötött, ahogy fent láthattad. Vagyis lehet éves, havi, de akár negyedéves, féléves stb. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az éves kamatot évente, a féléves kamatot pedig félévente kellene fizetni.
A kamatot általában időszakonként visszatérően kell fizetni. Például az éves kamatként meghatározott kamat esetén azt havonta arányosan kérik. Például, ha a tartozás 100.000,- Ft 5%-os éves kamattal, akkor a kamat összege egy évre 5.000,- Ft. Ezt azonban havonta elosztva kérik megfizetni, így a havonta fizetendő kamat az 5.000,- Ft 12-ed része lesz.
Az sem lehetetlen, hogy a kamatot egyösszegben kérik.
Milyen kamattal találkozhatsz?
A válasz röviden: sokfélével.
A kamatokat több kategóriába is sorolhatjuk. Ez ettől kezdve már igazán pénzügyi kérdés lesz. Ha szétnézel az interneten, találkozhatsz jegybanki alapkamattal, nominál- vagy reálkamattal, hitelkamattal és késedelmi kamattal stb. Arra nem vállalkozok, hogy minden létező fogalmat megnézzünk. Ha olyanba akadsz, amit nem értesz, mindenképpen olvass utána. Tudod, „google a barátunk” lehet, de csak akkor, ha arra is figyelünk, hogy hol és ki mondja azt, ami az internet közvetítésével jut el hozzánk.
Azért nem hagylak teljesen magadra, néhány sokat hallott, vagy egyáltalán nem hallott kamatról a szó lesz a továbbiakban.
Ügyleti vagy törvényes kamat?
Ügyleti kamatról akkor beszélünk, ha arról a szerződésben álló felek megállapodtak. Például egy kölcsönszerződés esetén. Szerződésről nem csak akkor beszélünk, ha az írásban van, erről itt tudhatsz meg többet.
Ha a szomszéd kölcsön kért 10.000,- Ft, és azt úgy kapta, hogy elég 1 év múlva visszafizetnie, de akkor 11.000,- Ft-ot adjon, akkor is van ügyleti kamat, amiben megállapodtak. Ebben az esetben az ügyleti kamat 1.000,- Ft lesz, vagyis évi 10%. (Látod, ha fix összegben van meghatározva a kamat, akkor is visszavezethető százalékos formában is. Persze, hiszen ez már a matek. Ezért sem árt, ha az iskolában megtanul számolni az ember.)
A törvényes kamat nem a felek megállapodásától függ. A törvényes kamat jogszabály alapján jár. Jó példa lehet erre a késedelmi kamat. Azt ugyanis törvény is meghatározza. Persze a mértéke törvénytől eltérően is meghatározható a szerződésben, de ha nem is rendelkeznek róla a felek, késedelmi kamat akkor is jár. A késedelmi kamatról itt olvashatsz többet.
Hitel- és betéti kamatok
A bankszámla, bankkártya ma már kihagyhatatlan az életünkből. Már itt is találkozhatsz a kamattal. Nem is beszélve a lakáshitelről, hitelkártyáról, hitelkeretről stb.
A banki ügyleteknél előforduló két alapfogalom a hitelkamat és a betéti kamat.
A hitelkamat az, amit a banknak kell fizetni, ha használjuk a pénzét, pontosabban azt, ami nem a mienk. Az, hogy egyébként az a bank saját forrása, vagy milyen módon kezeli, más kérdés, ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy a pénz nem a miénk, azt valamilyen módon kölcsön kapjuk.
A betéti kamat az a kamatfajta, amit a bank fizet a nála elhelyezett pénzösszeg után. Ez a kellemesebb probléma, de itt is tudni kell a részleteket.
Mindig pontosan és előre tájékozódj, hogy milyen feltételei vannak a hiteleknek és a bankbetéteknek. Mennyi lesz a kamat és milyen feltételek szerepelnek a szerződésben. Fontos, hogy megfelelően irányítsd a pénzügyeidet, ehhez jó segítség ez a szoftver, mi is ezt használjuk.
Egy ismeretlen kamat, amiről a legtöbben nem tudnak
Végül egy olyan kamatot nézünk meg, ami bizony sokak előtt ismeretlen. Pedig létezik!
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.” Ezt a törvényen alapuló kamatot szokták egyenértéki kamatnak nevezni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha kifejezetten nincs megállapodás arra vonatkozóan, hogy a pénz használata ingyen történik, akkor kamatot kell fizetni. Vagyis kamat nem csak akkor jár, ha abban egyértelműen megállapodtak a felek. Fordítva van. Nem kell kamatot fizetni akkor, ha egyértelműen úgy állapodtak meg a felek, vagy ha törvény mondja ki az ingyenességet.
Mennyi lesz a kamat, ha a felek nem állapodtak meg a mértékében, de abban sem, hogy egyáltalán nem kell fizetni?
A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. – mondja ki a törvény.
Ezt féléves időszakokban kell figyelembe venni, vagyis a jegybanki alapkamatnak nem minden változásánál változik, hogy mennyi kamatot kell fizetni. A kamatszámításkor a számítással érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni az adott naptári félév teljes idejére. Például, ha a kamatfizetés október 10-én kezdődik, akkor nem az október 10-i alapkamatot kell nézni, hanem a naptári félév első napján, azaz július 1-jén érvényes jegybanki alapkamatot. A következő év január 1-től június 30-ig terjedő időszakra pedig a január 1-jén érvényes alapkamat lesz az irányadó. Így váltakozva minden félévben, amíg a tartozás fennáll.
Utószó
Egy megjegyzés a végére. A cikk nem dolgozza fel a kamatok teljes témakörét. Nehezen is tehetném, hiszen egyrészt ennél sokkal nagyobb és sokkal összetettebb témáról van szó, másrészt jogász vagyok és nem közgazdász vagy pénzügyi guru. Ám, valamennyire mindenkinek tisztában kell lennie ezzel a témával, így megpróbáltam némi alapot adni ehhez. Remélem ez sikerült.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.