Magyar
Budapesten városrész névvel illetjük a történelmileg vagy új beépítéssel (lakótelepek létrehozásával) kialakult területeket. A városrész megegyezhet egy kerület területével, de vannak több területre kiterjedő budapesti városrészek is. Ilyen például: Krisztinaváros, vagy Sashegy.
Budapesten ma 203 városrész van. A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én új rendeletben szabályozta a városrészek nevét és területét. Sok városrész neve megváltozott, városrész nevek szűntek meg és újak születtek, mint például a sokak által ismert Corvin-negyed, amely a Ferencváros városrészből vált ki.
Ezeken kívül még Budapest III. kerületét érintette jelentősen az átszervezés, megszűnt Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő, viszont lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke. Új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között, Harsánylejtő, ami korábban teljen beépítetlen terület volt.
|
|
Az Otthontérképen rengeteg hasznos információt találhatunk, ha eladó lakást keresünk. Megnézhetjük például, hogy a főváros egy-egy kerületében mennyibe kerül az ingatlanok átlagos négyzetméterára, vagy, hogy mennyi az átlag bérleti díj, ha kiadó lakást néznénk.
Ha tippelnünk kéne, sokan valószínűleg a II. kerületet tartanák Budapest legdrágább kerületének, de akár hisszük, akár nem a legdrágább városrész Budapest XI. kerületében található. Kamaraerdőn nem kevesebb mint 444 ezer forint az ingatlanok átlag négyzetméterára. De ennek ellenére a II. kerületi ingatlanok is nagyon népszerűek és drágák, így Pálvölgyet, Nyéket és Hűvösvölgyet is Budapest legdrágább városrészei közé sorolhatjuk.
A legolcsóbb városrésznek pedig a XVII. kerületi Akadémiaújtelep városrész számít, amit a csepeli Szabótelep és Csepel-Ófalu követ. Itt az ingatlanok átlagos négyzetméterára 2013-ban 150-151 ezer forint volt.
Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.
