Jelentősen, 24 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de a fővárosban még jelentősebb, 73 százalékos volt az engedélyek számának bővülése. Ugyanakkor országosan 9,5 százalékkal kevesebb lakás épült a fenti időszakban, de még nagyobb volt a visszaesés Budapesten, ahol az épített lakások száma 21 százalékkal csökkent - derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból.
2015 I-III. negyedévében 4657 új lakás épült, 9,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8616 darab volt, 24%-kal több a 2014. január-szeptemberinél. A fenti időszakban az épített lakások száma országosan 9,5, Budapesten 21%-kal csökkent, míg a megyei jogú városokban 15%-kal nőtt.
Az első 9 hónapban kiadott 8616 új lakásépítési engedély 24%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakit, de Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban.
Valamivel csökkent a természetes személyek által épített lakások aránya, mely 61-ről 58%-ra változott, míg a vállalkozások által építetteké 38-ról 41%-ra nőtt, és utóbbiak aránya Budapesten 67-ről 70%-ra emelkedett.
Az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43%-a épült, az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 58-ról 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 38-ról 34%-ra csökkent, a lakóparkban épült lakások aránya - több fővárosi beruházás befejeződésének hatására 2-ről 7%-ra nőtt.
Az új eredményekről megkérdeztük Angel Gábort, a BIF Nyrt. vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy sajnos mind az új építési engedélyek száma, mind az építkezések száma annyira alacsony, hogy bármilyen egyedi, kismértékű kilengés jelentősen befolyásolja a százalékos adatokat. Biztatónak tartja a 24%-os növekedést az építés engedélyek számában, de ez számszerűen azt jelenti, hogy országosan mindössze kétezerrel több lakás építésére adtak be engedély kérelmet az első 3/4 évben, mint egy évvel korábban. Ez az elvárt 35-40 ezer lakás/ évhez képest nem jelentős. Az új építések számában jelentkező 400 lakás mínusz pedig annyira kis volumen, hogy adódhatna (ha lenne ilyen) akár egy-két nagyobb épület kivitelezésének elhalasztásából is.
Ami viszont véleménye szerint egyértelmű, hogy a lakásépítés Magyarországon továbbra is a mélyponton van és bár vannak biztató jelek a javulásra önmagában a lakáspiac hathatós kormányzati beavatkozás nélkül nem fog tudni húzó ágazattá válni. Pedig az újlakás piacban lenne ma a legnagyobb potenciál abból a szempontból, hogy a lassan leépülő állami infrastruktúra beruházások helyébe lépve szinten tartsa a nemzetgazdaság egyik húzó ágazatát az építőipart.