Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nem mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
Szakértők is állítják, hogy az ingatlanos tranzakcióknál igen is fontos a közvetítői jelenlét. A szakma megítélése mégsem jó, hangzott el egy – a közelmúltban megrendezett - lakásbörzén.
Jelentősen, 24 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de a fővárosban még jelentősebb, 73 százalékos volt az engedélyek számának bővülése. Ugyanakkor országosan 9,5 százalékkal kevesebb lakás épült a fenti időszakban, de még nagyobb volt a visszaesés Budapesten, ahol az épített lakások száma 21 százalékkal csökkent - derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból.
Immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre október második hétvégéjén a Lurdy házban a Lakásbörze, ahol az utóbbi évek hagyományainak megfelelően a pénteki szakmai napon az ingatlanközvetítő irodák képviselői vitatták meg a piac aktuális kérdéseit, illetve adtak rövidtávú prognózist az elkövetkező időszakra. Ezúttal Osadcow Gergely (MIOSZ elnöke), Balla Ákos (Balla Ingatlaniroda – tulajdonos), és Kecskeméti Zsolt (GDN Ingatlan – Hálózatfejlesztési vezető) válaszoltak a MIOSZ elnökségi tagja, Sándor Viktória által feltett kérdésekre.
