Sok vásárlóval előfordult már, hogy a vásárlást követően vette észre, hogy az élelmiszert vagy más árut nem a boltban feltüntetett vagy a hirdetésben kiírt akciós áron, hanem magasabb áron vette meg. Mi a helyzet abban az esetben, ha a nem egyezik a polcon feltüntetett ár, és az ár, amelyen a pénztárnál az árut értékesítik?
A mindennapi életben nem így szoktuk felfogni, de például a közértben, más üzletben való vásárlás során adásvételi szerződéseket kötünk. Az adásvételi szerződés ebben az esetben az ajánlat vásárló általi elfogadásával jön létre. Egy bolt esetén az ajánlat alatt a polcra eladás céljából kihelyezett árukat kell érteni, amelyekhez a vételárat is feltüntették. Ezt az ajánlatot fogadja el a vásárló ráutaló magatartással, amikor a megvásárolni kívánt árut a pénztárhoz viszi, és a kasszaszalagra helyezi. Tehát például a termék bevásárlókocsiba való elhelyezése önmagában még nem eredményez adásvételt.
Előfordulhat, hogy a termékhez egy bizonyos ár került feltüntetésre a polcon, de például a pénztárnál már más áron „húzza le” a pénztáros a terméket. Olyan lehetséges, hogy egy üzleten belül a termék különböző polcokon eltérő árakon szerepel.
Ahogy fentebb láthattuk, a boltban kiírt ár számít vételi ajánlatnak, és a vásárló ezt tudja elfogadni. Amennyiben tehát azt észleli valaki, hogy nem a polcnál feltüntetett vételáron ütik be a kasszánál a terméket, azt nyugodtan kifogásolja, lehetőleg még a pénztárnál. Kifogásként nem fogadható el az üzlet részéről például az sem, hogy „a gépben ez az ár van”, mert a kiírt ár számít.
Abban az esetben pedig, ha az adott termékre a boltban több ár is szerepel, akkor a legalacsonyabb feltüntetett vételáron adhatja el az árut a kereskedő, mindegy melyik polcról vettük le a terméket.
Előfordulhat, hogy a megvételre felkínált termék mellett feltűnően alacsony, nem reális ár szerepel. Például egy normálisan 50.000,-Ft-ba kerülő terméknél 5,-Ft-os ár kerül feltüntetésre. Ebben az esetben az ésszerűen gondolkodó vásárlónak ez az irreális eltérés fel kell, hogy tűnjön, különösen, ha sem különleges akció nincsen feltüntetve, sem más ismert oka nincsen a feltűnő olcsóságnak. Ilyenkor jó esély van arra, hogy a kereskedő elírta az árcédulát, ezért meg kell győződni arról, hogy az ár tényleg valódi-e. Természetesen a kereskedő sem köteles az árut a tévesen feltüntetett áron eladni, amennyiben az feltüntetett ár nyilvánvalóan tévedésen (pl. elíráson) alapul, és a vásárló sem hivatkozhat eredményesen arra, hogy ő feltüntetett áron szeretne vásárolni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A megbízható jogi képviselő